Los Angelesben sz�letett 1926. j�nius 1-j�n Norma Jean Baker n�ven. Apja, Edward Mortenson ekkor tal�n m�r nem is �lt. Nem tudni, hogy anyja, Gladys Monroe elv�lt-e f�rj�t�l, Bakert�l, vagy csak k�l�n �ltek. M�sok szerint Stanley Gifford volt az apja. Monroe maga Clark Gable-t mondta annak kamaszkor�ban. A csal�dban sz�mos elmebajos akadt, nagyapja Monroe amerikai eln�k lesz�rmazottj�nak tartotta mag�t, nagyanyja �s anyja pedig �vekig lakott elmegy�gyint�zetben. Az anya filmgy�ri csoportvezet� volt, Gifford is a gy�rban dolgozott, de nem t�mogatta Gladyst. Norma Jeant nevel�sz�l�kh�z adt�k, k�s�bb anyja mag�hoz vette, de amikor rohamai miatt k�rh�zba vitt�k, a kisl�ny nyolc�vesen �rvah�zba, majd anyja bar�tn�j�nek anyj�hoz ker�lt. � adta f�rjhez 16 �vesen Jim Doughertyhez. Jim 1944-ben bevonult katon�nak, Norma Jean hadi�zembe ment dolgozni, s itt fedezte fel egy fot�s.

Norma Jean modellk�nt Andr� de Dienes magyar fot�ssal bej�rta a vadnyugatot.

Elv�lt a f�rj�t�l, c�mlapra ker�lt, sz�ke lett, szerz�d�st k�t�tt a 20th Century Fox filmst�di�val, �s felvette a Marilyn Monroe nevet. Sok�ig j�tszott gyenge filmekben. A kis szerepek vil�g�b�l a h�res aktnapt�rral pr�b�lt kit�rni. �j �gyn�ke, Johnny Hyde r�v�n kapta meg az Aszfaltdzsungel �s a Mindent �v��rt f�szerep�t, melyekben nagy sikere volt. Ezek ut�n azonban ism�t kis feladatokat kapott, �s ism�t fot�k r�v�n pr�b�lt �rv�nyes�lni, h�l�ingben vonult v�gig a filmgy�r f��tj�n. Az aktnapt�rb�l botr�ny lett, de meg�szta, az �jszakai �sszecsap�s c�m� filmje pedig kasszasikert hozott.

Ekkor imerkedett meg Joe DiMaggi�val, a baseball-kir�llyal, aki er�s�tette Marilyn Monroe n�pszer�s�g�t. A Sz�k�k el�nyben c�m� filmj�t �thatotta szem�lyis�ge, nagy komika lett, de m�r �rezte: a film felfalja lelk�t. � volt a szt�r Hollywoodban a Hogyan h�zasodik egy milliomos premierje ut�n, de aludni nem tudott. H�rom filmj�n 25 milli� doll�rt keresett a Fox, m�g � csak heti ezret kapott. Nagy harcokat v�vott a p�nz�rt �s a szerepek�rt.

DiMaggi�val 1951-ben h�zass�got k�t�tt, ami csak kilenc h�napig tartott, de a baseball-szt�r ezut�n is a k�zel�ben maradt. Marilyn Monroe n�pszer�s�ge tov�bb n�tt, amikor Kore�ban katon�k el�tt l�pett fel �s kil�gatta mag�t a helikopterb�l. Nagyot alak�tott a H�t �v v�gy�d�sban, itt produk�lta h�res jelenet�t a metr�szelloz� f�l�tt. Bizonytalan �nje a szerepekbe k�nnyen illeszkedett, de a forgat�sokr�l �r�kat k�sett, a sz�vegeket elfelejtette. Milton Greene el�ny�sebb szerz�d�st k�t�tt sz�m�ra a Fox-szal, egy�tt l�trehozt�k a Marilyn Monroe Productionst. Arthur Millerrel, Greene-nel �s Lee Strasberg rendez�vel �llt kapcsolatban, mindegyik t�mogatta a karrierj�t. Marilyn egy �vig j�rt Miller, Amerika nagy dr�ma�r�ja ut�n, akivel 1956-ban h�zass�got k�t�tt, �s kedv��rt a zsid� hitre is �tt�rt. Ezid�t�jt sokakat elmart maga mell�l, forgat�sain botr�nyokat csin�lt, de egyre �rettebb sz�n�szn� lett.

1957-ben New Yorkba ment, mivel Millerrel egy�tt Angli�ba k�sz�ltek egy Lawrence Olivier-vel forgatand� film miatt. Az Amerika-ellenes Tev�kenys�get Vizsg�l� Bizotts�g beh�vatta Millert �tlev�l-�gyben, �s a baloldalis�g dicsf�nye Marilynre is kisug�rzott a New York-i �rtelmis�g szem�ben. Olivier-vel nehezen tal�lt k�z�s hangot, de A nagyherceg �s A t�ncosn� az�rt csak-csak siker�lt, Donatello-d�jat is kapott. Monroe �jabb h�zass�ga viszont megromlott, a viharokat Miller A b�nbees�s ut�n c�m� darabj�ban �rta meg. Marilyn altat�kon �lt, beperelte Greene-t, megpr�b�lta a c�gb�l kiszor�tani.

A Van, aki forr�n szereti-t - Tony Curtis-szel �s Jack Lemmonnal - gy�gyszerrel telet�ltve forgatta. A film �lete legnagyobb alak�t�sa lett, de partnerei idegeire ment t�veszt�seivel, mondatait a d�szletfi�kba ragasztott�k be, hogy ne hib�zza el.

K�vetkez� filmje a Szeress�nk! volt Yves Montand-nal. �jabb fl�rt k�vetkezett: most higgadtabb volt, de rosszul j�tszott. Nevad�ban forgatt�k a Kall�d� embereket, Miller - akivel kapcsolata megszu�t - naponta jav�totta a forgat�k�nyvet. A forgat�s ut�n Clark Gable, akihez igaz �rzelmek k�t�tt�k, meghalt, Marylin pedig Yves Montand-ba, DiMaggi�ba, Frank Sinatr�ba pr�b�lt kapaszkodni. Millert�l a v�l�st a b�r�s�g 1961. janu�r 20-�n, J. F. Kennedy beiktat�sa napj�n mondta ki.

�lmatlan, depresszi�s, k�rh�zas id�szak k�vetkezett Marilyn �let�ben, amelyb�l az emelte ki hangulatilag, hogy felk�rt�k: sz�let�snapi partij�n k�sz�ntse Kennedy eln�k�t. �j szerepet is kapott, de elvett�k t�le, ami�rt beperelte a filmgy�rat. New Yorkban A v�gy villamos�t j�tszotta sz�npadon, �s nyugtat�n �lt. Utols� est�j�n, 1962. augusztus 5-�n Los Angelesben Robert Kennedyvel, az eln�k �ccs�vel volt egy �sszej�vetelen. M�snap reggel holtan tal�lt�k. Hal�la is olyan tal�nyos, mint eg�sz �lete: lehet, hogy a baloldali �r� volt feles�g�vel akart�k h�rbe hozni a Kennedy-testv�rt, vagy egy miatta elk�vetett �ngyilkoss�ggal zsarolni? A vizsg�lat sok k�rd�st nyitva hagyott.

Lee Strasberg a s�rj�n�l azt mondta: "M�s is akadt, aki gy�ny�r�sz�p volt, mint �, �m benne volt valami m�s is, amit az emberek megl�ttak �s amivel azonosultak. Sug�rz�sa volt, s�v�rg�s �s v�gy �radt bel�le, ett�l volt m�s, mint a t�bbi ember, ebb�l a sug�rz�sb�l akart r�szes�lni mindenki, aki ismerte, gyermeki naivit�s�b�l, amely csupa f�l�nks�g volt, de csupa elektromos fesz�lts�g is".