Charles Manson, a Manson csal�d feje, h�tszeres gyilkos az LSD mellett els�sorban a Beatlest okolta az �ltala 1969 augusztus�ban elk�vetett gyilkoss�gok�rt. 1970 november�ben a b�r�s�g el�tt Charles Manson a k�vetkez�ket vallotta: “A Helter Skelter z�rzavart jelent. Sz� szerint. Nem azt jelenti, hogy h�bor�zni kellene valakik ellen. Nem azt jelenti, hogy valakiknek meg kell �lnie m�sokat. Azt jelenti, amit jelent. A Helter Skelter maga a z�rzavar. �n azt hallom ki bel�le, amit jelent. Azt mondja: Kelj f�l! Azt mondja: �lj! Mi�rt engem vonnak felel�ss�gre? Nem �n �rtam a zen�t.”

A jelek szerint Charles Manson nem tudta, hogy a helter skelter nem valami pokolra (hell) utal� halandzsa, hanem a spir�lis cs�szda neve Angli�ban. Mansonnak m�g a k�vetkez� Beatles-sz�mok voltak a szem�lyes n�pszer�s�gi list�j�n: Happiness Is a Warm Gun (a boldogs�g egy meleg puska); Blackbird (feketerig�); Piggies (malacok); Revolution 1 �s Revolution 9. Valamennyi sz�m a Beatles �gynevezett feh�r album�r�l val�, arr�l a harminc sz�mot tartalmaz�, igen v�ltozatos min�s�g� dupla lemezr�l, amellyel kapcsolatban m�g Magyarorsz�gon is van egy elterjedt legenda, igaz, kev�sb� veszedelmes. �ltal�nosan elterjedt t�vhit n�lunk, hogy a lemezbor�t�n eredetileg a n�gy zen�sz szerepelt volna meztelen�l, a cenz�ra azonban betiltotta a k�pet, mire a n�gy s�rt�d�tt fiatalember a teljesen feh�r bor�t�t v�lasztotta tiltakoz�s gyan�nt.

T�bbek k�z�tt ez sem igaz. A feh�r bor�t�t Richard Hamilton, a pop art kifejez�s kital�l�ja tervezte. Annyira neh�z lett volna a kor�bbi lemez, a Bors �rmester sz�nekben, utal�sokban gazdag bor�t�ja �s c�me ut�n valami �jat mondani, hogy ink�bb az ellenkez� ir�nyt v�lasztotta. A feh�r albumnak van saj�t c�me, igaz, el�g purit�n m�don mind�ssze annyi, hogy The Beatles, �s a bor�t� teljesen feh�r lett, nyomott bet�kkel. (Ez ut�bbi sz�ps�g az �tlagos c�d�kiadv�nyok m�anyag alatti form�tuma miatt teljesen elt�nik, csup�n a feh�r album jubileumi, pap�rbor�t�s� kiad�s�n v�lik �jra tapinthat�v�.)

De a magunk� helyett n�zz�k ink�bb Charles Manson t�velyg�seit. A kedvenc sz�mok k�z�l a Helter Skelter meglehet�sen r�hejes McCartney-szerzem�ny. Ami dics�rhet� benne, az McCartney hajlama a v�ratlans�gra. �ltal�ban kiismerhet�ek a szerzem�nyek, a form�k, a dallamok, ez�rt gondolt egyet, �s elindult m�sfel�. Olvasta a lapokban, hogy a Who meg�rta a rock t�rt�net�nek legvadabb, legmocskosabb, leghangosabb sz�m�t, �s azt gondolta, hogy ilyet � is tud. Bementek a st�di�ba, k�zel tett�k a mikrofonokat, f�lnyomt�k a potm�tereket, ledar�lt�k a sz�mot, azt�n dar�ltak-dar�ltak, egyre hangosabban, m�g az egyik felv�tel v�g�n Ringo beord�tja, hogy szem�lcs�k n�ttek az ujjain. Ezt a v�ltozatot megtartott�k, Ringo �nvallom�s�val egy�tt. Ennek ellen�re a sz�m nem olyan nagy durran�s, a bolha k�h�g, McCartney hangja nem b�rja ezt a nagy zajong�st, l�gy kis org�num, hi�ba tesz �gy, mintha nagyon d�g�s lenne.

A Blackbird ezzel szemben nagyszer� dal, t�nyleg ott a helye a legjobb McCartney-m�vek k�z�tt, de csak ut�lag s�t�tt�k r� a nagy t�rsadalmi tartalmat. A szerz� soha nem tiltakozott ellene, de m�gsem val�sz�n�, hogy els� sz�nd�kb�l a feket�k mozgalm�r�l sz�lna. A dal ihletett hangulatban sz�letett, azon az �jszak�n, amelyet Paul �s Linda el�sz�r t�lt�tt el egym�s karjaiban, �s a felv�telre az EMI arch�vum�b�l r�tett�k a feketerig� f�tty�t. Ez, sajnos, mind a t�rsadalmi �zenet ellen sz�l. A Piggies gyatra Harrison-szerzem�ny, soha nem ker�lt volna r� az albumra, ha nem szor�totta volna a zenekart a hat�rid�, b�r Manson�k aligha v�lekedtek �gy, amikor szeg�ny lem�sz�rolt Sharon Tate ajtaj�ra v�rrel a Pig sz�t �rt�k. A boldogs�g egy meleg puska el�g j� Lennon-dal, de ink�bb a Yok�val k�z�s szexu�lis �lm�nyekre utal, r�ad�sul a c�m nem is eredeti, hanem az amerikai l�fegyversz�vets�g szlogenje.

Van m�g k�t Lennon-szerzem�ny, a Revolution 1 �s a Revolution 9. A Revolution 9 hangmont�zs, szimfonikus zene, Lennon-�nek, utcazaj, megism�telve, v�gtelen�tve, egym�sra j�tszva t�bb mint nyolc perc hossz�s�gban. 1968-ban ez avantg�rd-k�zhely volt, ma f�raszt�, jelent�s�t vesz�tette m�vecske. A kilences sz�mot is v�letlen�l kapta, ugyanis a mont�zs elej�n egy hang t�bbsz�r bemondja, hogy number 9, number 9… Charles Manson persze mindebben m�lys�ges m�ly utal�st l�tott. Fel�t�tte a Bibli�t a Jelen�sek k�nyve kilencedik fejezet�n�l, �s azt olvasta hogy “a n�gy angyal megszabadult k�tel�keit�l, �s k�szen �llt �r�ra, napra, h�napra �s �vre, hogy meg�lje az emberek egyharmad�t”. A n�gy angyalban Manson k�nnyed�n f�lismerte a gombafej�eket, az emberis�g megritk�t�s�nak sz�p feladat�t pedig m�r � maga is sz�vesen v�llalta. A Revolution 1 is Lennon m�ve, zen�j�t tekintve n�mileg z�r�s blues, a sz�veg egy�rtelm�en politikai, de legink�bb az er�szak ellen van. Lennon n�zeteinek letisztults�g�ra jellemz�, hogy a legl�nyegesebb r�sz r�gt�n k�t v�ltozatban van jelen: “When you talk about destruction / don’t you know that you can count me out – in” (ha rombol�sr�l besz�lsz, r�m ne sz�m�ts – sz�m�thatsz r�m). Vil�gos besz�d.

Ha belegondolunk, hogy az az ember, aki a Beatlest igaz�n komolyan vette, pszichopata t�meggyilkosk�nt �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�s�t t�lti, esetleg benn�nk is f�lmer�lhet a k�rd�s: nem vessz�k t�l komolyan a Beatlest? A v�lasz ma m�r egy�rtelm� nem, �gy l�tszik, minden szebb lelk� kamasznak van egy Beatles-korszaka, amit azt�n hamarosan kin�, de visszatekintve, annak idej�n, kort�rsk�nt nem szerett�k t�ls�gosan ezt a n�gy pasast? Vagy Mansonn�l maradva: mit szerethettek az amerikaiak a Beatlesben, abban a zenekarban, amely p�lyafut�sa els� fel�ben abb�l �lt, hogy az amerikai zen�t, a bluest �s a rock and rollt ut�nozta, Chuck Berryt �s az Isley Brotherst j�tszotta N�metorsz�gban �s odahaza? Amerika eset�ben a v�lasz tal�n nem is olyan neh�z: mire a Beatles �trep�lt az �ce�non, a rock and roll m�r lesz�ll�ban volt. A nagyok k�z�l Buddy Holly �s Eddy Cochran meghalt, Jerry Lee Lewis a mag�n�let�vel volt elfoglalva (elvette feles�g�l tizenh�rom �ves unokah�g�t), Little Richard pr�dik�tornak �llt, Elvis agyal�gyult filmekben f�szerepelt. �s ekkor megjelent n�gy fiatalember. Csinosak voltak, st�lusuk volt, amelyet ut�nozni lehetett. Beatles-csizma, hajt�ka n�lk�li kab�t, el�ref�s�lt haj. Humoruk volt. Kisz�lltak a g�pb�l, j�ttek az elm�s �js�g�r�i k�rd�sek, amelyekre par�d�san v�laszoltak. “�nekeln�nek valamit?” Mire Lennon: “Nem, el�bb k�rj�k a p�nzt.” �jabb k�rd�s: “Mit gondolnak Beethovenr�l?” Ringo felel: “�n szeretem. K�l�n�sen a verseit.” �s az adu: “A franci�k a jelek szerint nincsenek oda a Beatles�rt. �n�k mit gondolnak r�luk? Megint Lennon: “�, mi szeretj�k magunkat.” Az ember hajlamos azt gondolni, hogy ehhez a dalok m�r csak r�ad�snak kellettek.

�ri�si t�ved�s. N�gy �vvel az amerikai partrasz�ll�s ut�n, a feh�r album idej�n a Beatles m�r lefel� megy. Feln�ttek a fi�k, ben�tt a fej�k l�gya, �s megjelent Yoko Ono. V�ge volt a n�gyszem�lyes t�rsas�gnak, mert megjelent a n�, akivel az egyik�k sz�vesebben volt, mint a t�bbivel. A feh�r album felv�telei alatt Yoko Ono is ott volt a st�di�ban, �s mindenkit meg�rj�tett a kritikai megjegyz�seivel. V�ge volt a j�zans�gnak. Volt Lennonnak egy j� mond�sa: “Ha m�r nagyon elsz�llok magamt�l, csak r�n�zek Ring�ra, �s eszembe jut, hogy �n is csak ember vagyok.” Az volt a baj, hogy Lennon t�bb� m�r nem n�zett Ring�ra. Yok�ra n�zett, akit�l megtudta, hogy � m�gis emberf�l�tti.

A t�rt�net ott van a feh�r albumon. Az LSD mellett megjelenik a heroin, a tudatos kompon�l�s helyett a v�letlen, folyton rajtahagyj�k a dalokon a st�di�beli sz�vegeket, a Revolution 1 elej�n meg�riznek egy rossz kezd�st – mindennel arra utalnak, hogy ami a kez�nkb�l kihullik, az is �rt�kesebb, mint a m�sok robotja. Megkezd�dnek a k�l�nmunk�k, nincs k�z�s zen�l�s �s alkot�s, hanem mindenki �rogatja a maga sz�mait, amit a t�bbiek k�s�ret�vel elj�tszik. Ringo Starr kik�sz�l, �s felmond. K�t h�t m�lva visszat�r, addig Paul McCartney dobol helyette. Harrison bejelent�s n�lk�l G�r�gorsz�gba utazik, a t�bbiek csak a st�di�ban �rtes�lnek arr�l, hogy nincs git�rosuk. Lennon a Revolution 9-t Yoko On�val k�sz�ti el, McCartney nem tiltakozik, de nem tetszik neki. Bossz�t �ll: cser�be nem enged belesz�l�st a Hey Jude-ba. �s van egy dal, a Julia, amelyben benne van Lennon t�rt�nete. Julia Lennonnak k�zleked�si balesetben meghalt anyja. A dal arr�l sz�l, hogy megvan a p�tl�s, az a n�, aki p�tolni fogja a tizennyolc �ves korban elvesz�tett any�t.

A feh�r album idej�n a Beatles m�r d�gl�dik. A huszon�ves fi�k t�l vannak �let�k legfontosabb �vein, megfert�z�dtek gy�l�lettel, �nim�dattal, elvesztett�k a kapcsolatot egym�ssal �s a vil�ggal. Dupla album helyett kihozhattak volna “egyet, de oroszl�nt”, kev�sb� vegyeset, biztosabb �zl�ssel �ssze�ll�tottat – de nem ez a l�nyeg. Az�ta eltelt harminc �v, �s Beatlest mindenki hallgat. Van, aki sz�gyelli, van, aki bevallja, van, aki kin�vi, van, aki �gy marad, ezek az �cska kis dalok azonban egyre sz�lnak. Er�s a gyan�m, hogy ez m�r �gy is marad.